- Irodáink
- Párbeszéd & Szolgáltatások
- Hírek
- Sajtószoba
- Rólunk
Nemcsak a klímaválság, hanem az energiaválság is új kihívások elé állítja a városokat. Bécs és Budapest ennek fényében szeretné megerősíteni eddigi együttműködését. A cél, hogy a jelen és jövő problémáit együtt oldja meg a két város. Ennek érdekében jött létre 2022. november 11-én Budapest és Bécs főjegyzőjének első személyes találkozója.
Akut válságok és égető jövőbeli problémák esetén egyre nagyobb szükség van az Európai Unió városainak közös fellépésére. Ennek jegyében 2019-ben Budapest kezdeményezőként vett részt a Szabad Város Szövetségének megalakításában, mely mára Béccsel együtt 33 tagot számlál. Ez a szövetség kiáll a demokráciáért és jogállamiságért, tagjai kölcsönösen támogatják egymást olyan várospolitikai témákban, mint a klímaváltozás vagy a lakhatás kérdése. Budapest és Bécs főjegyzője első találkozásuk alkalmával olyan együttműködési területekről beszélgetett, mint az energiaügy, a klímapolitika és az adatvagyon kezelés.
Az energiaválság következtében az idei tél sok várost különösen nagy kihívás elé állít. Budapest főjegyzőjének, Számadó Tamásnak Bécs főjegyzőjénél, Dietmar Grieblernél tett látogatása alkalmával ezért ennek a témának rendkívül nagy figyelmet szenteltek. Mind Budapest mind Bécs már elöljáróban megtette energiatakarékossági intézkedéseit. Budapest októberben alakította meg az energiakrízis kezeléséért felelős operatív törzset – röviddel azután, hogy a távhőszolgáltatás díja a tizenkétszeresére nőtt. A takarékosság jegyében a főváros kezelése alatt álló utcákon idén elmarad karácsonyi díszkivilágítás és a városháza egyes szárnyait is bezárják, hogy ne kelljen azokat fűteni. Bécs polgármestere, Michael Ludwig pedig novemberben alakított egy új grémiumot, mely Peter Hanke városi tanácsnok vezetésével havonta ülésezik az energiaválság megoldásának kérdéseiről. Energiatakarossági tervének megfelelően pedig elsősorban a közvilágítás és a középületek fűtésének csökkentésével takarékoskodik az osztrák főváros. Különböző intézkedések bevezetésével a városvezetés összesen 14,7 millió eurót tud így megspórolni.
Nemcsak az energiaválság teszi a városok energiafelhasználásának innovatív megoldásait szükségszerűvé. Bécs a fosszilis energiahordozók helyett a fenntartható megoldások felé szeretne fordulni. Ezt mutatja, hogy már 2018-ban csatlakozott az Európai Bizottság által támogatott Polgármesterek Szövetségéhez, mely egy klíma és energiaügyekért felelős társulás. Bécs közművállalata, a Wiener Stadtwerke 2022 és 2026 között 6,2 milliárd eurót költ klímabarát infrastrukturális átalakításokra, melyből 400 millió eurót fenntartható energiahordozók kiaknázására fordít. A bécsi klímaterv céldátuma 2040, addigra Bécs szeretné elérni a klímasemlegességet.
Bécs Város főépítészének, Thomas Madreiternek meggyőződése, hogy a városok kulcsfontosságúak a klímaválság megoldásában. Számadó Tamás bécsi látogatása alkalmával Madreiterrel is találkozott, akivel a globális felmelegedés elleni megoldásokról beszélgettek. "Fontos, hogy az emberek számára elfogadható megoldásokat találjunk a lakosok bevonásával" – hangsúlyozta Bécs főépítésze. Ennek kapcsán szóba került egy újabb tapasztalatcsere, ahol Budapest megismerheti Bécs jó megoldásait.
Az osztrák főváros energiastratégiájában központi szerepet játszik a napenergia – Bécs 2030-ig 50-ről 800 Wp-re szeretné emelni napelemparkjai összteljesítményét. Ez volt a témája egy szakmai videokonferenciának május elején, ahol bécsi és budapesti szakemberek értekeztek a napenergia felhasználásáról. Azóta Budapest felállított egy virtuális szolártérképet, amely a bécsi szolártérképhez haszonlóan azt mutatja, hogy milyen napelem potenciál rejlik Budapest épületeinek tetején. A napkollektorok kiépítése Budapest épületeinek műemlékvédelmi státusza miatt azonban érzékeny kérdés.
Az energiastratégia másik égető területe a közösségi közlekedés átalakítása. A bécsi közlekedési vállalat, a Wiener Linien már most 80 százalékban kibocsátásmentes járműveket használ, novemberben pedig újabb elektromos buszokba fektetett be. Bécs emellett újfajta klímaprojekteket is keres. Ilyen például az esővíz felhasználása a hőszigetek felszámolására. Ugyancsak májusban járt Bécsben egy klímaszakértőkből álló budapesti delegáció, akik a csapadékvíz-gazdálkodás megoldásaival megismerkedtek.
Az akut energiakérdések mellett az adatvagyon kezelésről is szó esett a találkozó alkalmával. Ezügyben Budapest főjegyzője Klemens Himpelével beszélgetett, aki Bécs Város Chief Information Officer pozíciójában a városi adatvagyonért felel. Az innovációs megoldásokból fakadóan ugyanis ugrásszerűen megnövekedett az adatmennyiség is, melynek hatékony tárolása és felhasználása szükségszerű feladat. Bécs a Data Excellence stratégiájának részeként ezeket az adatokat a nyitott közigazgatás jegyében mindenki számára hozzáférhetővé teszi. A data governance, tehát az adatigazgatás területe arról gondoskodik, hogy a releváns adatok eljussanak azokhoz a célcsoportokhoz, melyeknek éppen ezekre az adatokra van szükségük. Ebből nemcsak a bécsi lakosok profitálhatnak, hanem a gazdaság és a tudomány is.
A delegáció végül, de nem utolsósorban meglátogatta Bécs innovatív városnegyedét, a Sonnwendviertelt. A főpályaudvar mellett elhelyezkedő városrészen 5.500 lakást építettek 13.000 lakos számára. Emellett 20.000 munkahelyet, egy iskolát, irodaépületeket és üzlethelyiségeket létesítettek, illetve egy 7 hektár nagyságú zöldterületet is létrehoztak. A budapesti főjegyzőnek Christian Ambos építész mutatta be a városrészt. Az ő nevéhez fűződik a "Stadtelefant" projekt, ami egy tartós anyagokból épült közösségi ház lakótérrel, munkahelyekkel és vendéglátóipari egységgel. A Sonnwendviertelt nem kizárólag lakónegyedként tervezték. A városrész keleti részében például fenntartható közlekedéssel kapcsolatos projekteket támogat a városvezetés. 2020-ban többek között teherbicikliket, rollereket és más sharing szolgáltatásokat teszteltek itt.
