Növekvő bérleti díjak, kevés megfizethető ingatlan. Ez a probléma nemcsak Bécset, de Budapestet is jelentős mértékben érinti. Március 4-én egy budapesti delegáció látogatott kétnapos szakmai egyeztetésre Bécsbe, hogy tapasztalatot cseréljenek.
A lakásépítés és a rendelkezésre álló lakások száma nemcsak elvont kommunális témaként érdekes. Ha egy város lakóinak nem áll rendelkezésére elegendő otthon, fennáll a hajléktalanság veszélye. Különösen veszélyeztetett helyzetben lehetnek ilyenkor az egyébként is nehéz körülmények között élők.
Ebben a témában került sor egy előadásra a hajléktalansegélyezés és -ellátás témakörében a Bécsi Szociális Alap (Fonds Soziales Wien - FSW) irodájában. A bécsi előadók, Michael Langwiesner (FSW) és Bernhard Rubik (Wiener Wohnen) tapasztalataikról és különböző bécsi jó gyakorlatokról meséltek a magyar kollégáknak. Az egyik legfontosabbnak azt tartották, hogy a társadalom peremén élőkkel fenn kell tartani a személyes kontaktust. Az aktív látogatások és az érintettekkel való beszélgetés az egyik legjobb módszer a kilakoltatások elkerülésére. Susanne Bauer, a Wiener Wohnen munkatársa a releváns jogszabályok mellett a „csendes városmegújítás” és Bécs városa, illetve az önkormányzatok által támogatott lakhatás témájában tartott előadást, amit összefoglalva „Bécsi Modellnek“ neveznek.
A délutáni program az „Esélyház“ Hermes meglátogatása volt, este pedig az utcai szociális munkások tartottak előadást. Itt bemutatásra került a város által kifejlesztett ún. „Hideg Applikáció” („Kälte App”) ami a nem kormányzati szervezetekkel való munkafolyamatokat és koordinációt ismerteti. Végezetül a delegáció két tagjának lehetősége nyílt bepillantani a szociális munkások konkrét feladataiba, amikor elkísérték őket éjszakai körútjukra a bécsi utcákon.